Ifjúsági és felnőtteknek szóló előadások

Élt egyszer valamikor régen, amikor még csak a cigányok tudtak sírni, egy tündökletesen szép asszony, akinek tizenhárom gyermeke volt. Úgy hívták, Vunida. Olyan szegények voltak, hogy reggeltől estig csak aludtak, hogy ne kínozza gyomrukat az éhség! Vunida szívét betegre marcangolta a bánat, ha csontsovány fiaira nézett. - Mit tegyek? Mit tegyek? – sikoltozta hosszú haját tépve. Egy reggel felvette egyetlen jó ruháját, felkötötte félve őrzött rózsás kendőjét, hogy elmegy szerencsét próbálni. El is indult. Ahogy ment, mendegélt, meglátta őt az ördög, aki nyomban beleszeretett az asszonyba.”

Madách Imre Az ember tragédiája című kultikus műve a Kabóca Bábszínház adaptációjában új megvilágításba kerül: a filozófiai mélységű dráma bábokkal és élő színészekkel kel életre, látványos, elvont és mégis személyes formában. A történet Ádám és Éva időutazásán vezet végig minket – Lucifer kíséretében –, a teremtéstől a jövő civilizációjáig.

Mi történik, amikor meg kell osztani azt, ami addig csak a miénk volt – a figyelmet, a szeretetet, a világot? Egy kiskamasz szemszögéből követhetjük végig egy új testvér érkezésének érzelmi hullámvasútját: féltékenység, düh, kíváncsiság, ragaszkodás, majd féltés – és végül valami egészen új, amit csak testvéri szeretetnek lehet nevezni.

A mai immerzív kiállítóterek egyre gyakrabban építenek látványos, vetített vizualitásra – ám a bábszínház képes ennél tovább menni: nemcsak elvarázsol, hanem tartalommal is megtölti a termeket. A bábművészet élő jelenléte, kézzelfoghatósága és mozgása lehetővé teszi, hogy a néző ne csak szemlélője, hanem résztvevője legyen az élménynek. A Kabóca Bábszínház Táncoló festmények sorozata erre a lehetőségre épít – legújabb bemutatója Csontváry Kosztka Tivadar művészetéből táplálkozik.

A bábszínház szintetizáló műfaj az előadó- és alkotóművészetek határán, lehetőséget ad tehát a különféle művészeti ágak, nézőpontok és gondolkodásmódok találkozására. Ebben a szellemben indítja útjára a Kabóca Bábszínház 2024-ben Táncoló festmények című sorozatát, melynek első állomásában A. Tóth Sándor művészetét dolgozzák fel az alkotók.

Az EYE-CATCHING fesztiválelőadás, melyben egybeforr fizikai színház és bábszínház. A színen egyetlen ember, aki a testrészeit és báb szemgolyókat felhasználva hoz létre újabb és újabb élőlényeket. Ez a történet nélküli előadás egy folyamatos metamorfózis során szabad asszociációt kínál a nézőnek. A életrekelő formák nem mesélnek történetet, csak létrejönnek, majd elmúlnak.

A Bánk bán nagy nemzeti drámánk, iskolai kötelező olvasmány, nyelve keveri az archaizáló és nyelvújítás kori elemeket. Következésképpen érdektelen, unalmas és érthetetlen. De mi van, ha kamaszkori olvasmányélményeink megcsalják az emlékezetünket? Mi van, ha az éppen 230 éve született Katona József drámája mégsem érdektelen, unalmas és érthetetlen, hanem éppen ellenkezőleg? Hiszen időről-időre újabb és újabb színházak tűzik műsorra a darabot! Van valami ebben a drámában, ami nem hagyja nyugodni az utókort – és amiért az utókor sem hagyja békében nyugodni a Bánk bánt.

A Bánk bán nagy nemzeti drámánk, iskolai kötelező olvasmány, nyelve keveri az archaizáló és nyelvújítás kori elemeket. Következésképpen érdektelen, unalmas és érthetetlen. De mi van, ha kamaszkori olvasmányélményeink megcsalják az emlékezetünket? Mi van, ha az éppen 230 éve született Katona József drámája mégsem érdektelen, unalmas és érthetetlen, hanem éppen ellenkezőleg? Hiszen időről-időre újabb és újabb színházak tűzik műsorra a darabot! Van valami ebben a drámában, ami nem hagyja nyugodni az utókort – és amiért az utókor sem hagyja békében nyugodni a Bánk bánt.